A biológia és az informatika egyik legnagyobb közös területe az idegsejthálózatok kutatása és mesterséges idegsejthálózatok készítése. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb vívmánya, ezért cégünk is komoly hangsúlyt fektet a kutatására.

1. A neurális hálók típusai

Az általunk fejlesztett rendszerben a következő neurális hálózattípusokat különböztetjük meg:

• Neurális háló (Network)
  • Általános neurális háló (gráf alapú)
  • Réteges neurális háló (tenzor alapú)
    • Teljesen kapcsolt neurális háló
    • Konvolúciós neurális háló

A gráf alapú általános (visszacsatolt) és a tenzor alapú réteges (egyirányú) neurális hálók felépítésének összehasonlítása:

2. A teljesen kapcsolt neurális háló

Teljesen kapcsolt esetben a háló szomszédos rétegeiben mindegyik neuron össze van kapcsolva a szomszédos réteg minden neuronjával. Ez jó, mert egészen bonyolult feladatokra is képes, viszont nagy az erőforrásigénye.

2.1. A teljesen kapcsolt neurális háló elemei

A háló k db. n dimenziós rétegből (layer) és k-1 db. 2n dimenziós súlytenzorból áll, amely a szomszédos rétegek közötti súlyokat tárolják. A rétegek neuronjainak állapotát n dimenziós tenzorok tárolják:

• L₁, ..., L_k: a rétegek neuronjainak állapotát tároló, d₁⁽ⁱ⁾, d₁⁽ⁱ⁾, .... , d_n⁽ⁱ⁾ méretű, n dimenziós tenzorok (i = 1, ..., k)
• W₁, ..., W_k-1: a rétegek közötti súlyokat tároló d₁⁽ⁱ⁾, d₁⁽ⁱ⁾, .... , d_n⁽ⁱ⁾, d_n+1⁽ⁱ⁾, d_n+2⁽ⁱ⁾, .... , d_2n⁽ⁱ⁾ méretű, 2n dimenziós tezorok (i = 1, ..., k-1)

A zárójelbe tett szám a réteg sorszámát jelenti.

2.2. A teljesen kapcsolt neurális háló működése

2.2.1. Előreterjesztés

Az előreterjesztés a normál működés, amikor a bemenet alapján a háló kimenetet képez.

Jelmagyarázat:

• L_i: i-dik réteg állapot tenzora
• a_i: i-dik réteg aktivációs függvénye
• W_i: i-dik réteg súlytenzora
• B_i: i-dik réteg erősítési tényező tenzora
• ⊗: tenzor szorzás

Példa az egy dimenziós esetre, ahol a rétegek állapottenzorai 2 hosszúságú vektorok, a súlytényezők pedig 2x2-es mátrixként vannak ábrázolva:

Az ábra az (i) és az (i+1) réteg közötti kapcsolatot mutatja, hogy hogyan kapjuk meg az egyik réteg értékeiből a másik réteg értékeit.

2.2.2. Hibavisszaterjesztés

A hibavisszaterjesztés folyamata, az elvárt kimenet megtanítása a hálóval.

Általános egyenletrendszer:

Egyenletrendszer a gyakorlatban használt jelöléssel:

Jelmagyarázat:

• L: a hálózat rétegszáma
• W⁽ⁱ⁾: az i sorszámú rétegköz súlytenzora
• W^*(i): az i sorszámú rétegköz új súlytenzora a hibavisszaterjesztés után
• B⁽ⁱ⁾: az i sorszámú rétegköz erősítési tényező tenzora
• B^*(i): az i sorszámú rétegköz új erősítési tényező tenzora a hibavisszaterjesztés után
• X⁽ⁱ⁾: az i. réteg állapottenzora
• a'(): aktivációs függvény deriváltja
• E: az utolsó réteg hibatenzora (elvárt kimenet - kimenet különbsége)
• r: tanulási intenzitás (skalár, ~ 0.001 - 1.0 közötti érték)
• ⚬: Hadamard-szorzás (azonos méretű tenzorok elemenkénti szorzata)
• ⊗^d: dinamikus tenzor szorzás, amely d dimenziót alakít szorzatösszeggé
• dim(i): az i. réteg dimenziószáma
• *: skalárral történő elemenkénti szorzás

Példa:

A következőkben egy 3 rétegű hálózat példáján keresztül mutatjuk be a hibavisszaterjesztést, amelyben az első (bemeneti) réteg 3 dimenziós (axbxc), a második (rejtett) és a harmadik (kimeneti) réteg pedig 2 dimenziós (dxe illetve fxg).

0. réteg

1. réteg

2. réteg

0. állapot

1. súly

1. szorzat

1. állapot

2. súly

2. szorzat

2. állapot

Hiba

Hálózat:

X(0)

-

W(1)

-

Z(1)

X(1)

-

W(2)

-

Z(2)

X(2)

-

E

Tenzor mérete:

axbxc

dxexaxbxc

dxe

dxe

fxgxdxe

fxg

fxg

fxg

Tenzor dimenziószáma:

3

5

2

2

4

2

2

2

 

A hibavisszaterjesztés folyamata (a képletek alatt feltüntettük az egyes tagok tenzor méreteit):

1. A 2. réteg deltája (i = L = 2):

δ(2)	=	E	⚬	a'(X(2))
fxg		fxg		fxg

2. A 2. réteg súlyváltozása:

ΔW(2)	=	δ(2)	⊗0	X(1)
fxgxdxe		fxg		dxe

3. A 2. réteg új súlytenzora:

W*(2)	=	W(2)	+	ΔW(2) * r
fxgxdxe		fxgxdxe		fxgxdxe

4. A 2. réteg új erősítési tényezői:

B*(2)	=	B(2)	+	δ(2) * r
fxg		fxg		fxg

5. A 1. réteg deltája:

δ(1)	=	(	δ(2)	⊗2	W*(2)	)	⚬	a'(X(1))
dxe			fxg		fxgxdxe			dxe

6. A 1. réteg súlyváltozása:

ΔW(1)	=	δ(1)	⊗0	X(0)
dxexaxbxc		dxe		axbxc

7. A 1. réteg új súlytenzora:

W*(1)	=	W(1)	+	ΔW(1) * r
dxexaxbxc		dxexaxbxc		dxexaxbxc

8. A 1. réteg új erősítési tényezői:

B*(1)	=	B(1)	+	δ(1) * r
dxe		dxe		dxe

3. A konvolúciós neurális háló

A konvolúciós hálóban a rétegek neuronjai a szomszédos rétegbeli párjuk egy kis környezetével van csak összekötve. Ez különösen képfeldolgozási feladatokra alkalmas, mert pont úgy működik mint a kép szűrők. Bonyolultabb feladatokra nem annyira alkalmas, de kicsi az erőforrásigénye.

3.1. A konvolúciós neurális háló elemei

A háló k db. n dimenziós rétegből (layer) és k-1 db. n dimenziós konvolúciós tenzorból áll, amelyek a szomszédos rétegek közötti kapcsolatot jelentik. A rétegek neuronjainak állapotát n dimenziós tenzorok tárolják:

• L₁, ..., L_k: a rétegekben található neuronok állapotát tároló, d₁⁽ⁱ⁾, d₁⁽ⁱ⁾, .... , d_n⁽ⁱ⁾ méretű, n dimenziós tenzorok, ahol i = 1, ..., k.
• K₁, ..., K_k-1: a rétegek közötti kapcsolatot jelentő konvolúciós (kernel) tezorok, amelyek n dimenziósak és d₁⁽ⁱ⁾, d₁⁽ⁱ⁾, .... , d_n⁽ⁱ⁾ méretűek, ahol i = 1, ..., k-1.

A zárójelbe tett szám a réteg sorszámát jelenti.

3.2. A konvolúciós háló működése

3.2.1. Előreterjesztés

Normál működés, amikor a bemenet alapján a háló kimenetet képez.

Jelmagyarázat:

• L_i: i-dik réteg állapot tenzora
• a_i: i-dik réteg aktivációs függvénye
• K_i: i-dik réteg kernel tenzora
• B_i: i-dik réteg erősítési tényező tenzora
• ⊙: tenzor konvolúció

Példa az egy dimenziós esetre, ahol a rétegek állapottenzorai és a kernelek 3 hosszúságú vektorok:

Az ábra az 1. és 2. réteg közötti kapcsolatot mutatja, hogy hogyan kapjuk meg az első réteg értékeiből a második réteg értékeit. A zárójelbe tett szám a réteg sorszámát jelenti.

3.2.2. Hibavisszaterjesztés

A hibavisszaterjesztés folyamata, az elvárt kimenet megtanítása a hálóval.

Jelmagyarázat:

• L: a hálózat rétegszáma
• K⁽ⁱ⁾: az i sorszámú rétegköz konvolúciós kernele
• K^*R(i): az i sorszámú rétegköz új, hibavisszaterjesztés utáni konvolúciós kernele 180 fokban elforgatva
• b⁽ⁱ⁾: az i sorszámú rétegköz erősítési tényezője
• b^*(i): az i sorszámú rétegköz új erősítési tényezője a hibavisszaterjesztés után
• X⁽ⁱ⁾: az i. réteg állapottenzora
• a'(): aktivációs függvény deriváltja
• E: az utolsó réteg hibatenzora (elvárt kimenet - kimenet különbsége)
• r: tanulási intenzitás (skalár, ~ 0.001 - 1.0 közötti érték)
• ⚬: Hadamard-szorzás (azonos méretű tenzorok elemenkénti szorzata)
• ⊙: konvolúció
• ⊙^d: részleges konvolúció, amely d sugarú környezetben konvolvál
• size(T): a T tenzor mérete
• ∑(T): a T tenzot elemenkénti összege
• *: skalárral történő elemenkénti szorzás

4. Gráf alapú háló

4.1. A gráf alapú háló működése

4.1.1. Előreterjesztés

Jelmagyarázat:

• s_j^(k): A j-dik neuron állapota a k-dik iterációban
• a(): aktivációs függvény
• ω_ij: az i-dik és j-dik neuron közötti súlytényező
• b_j: a j-dik neuron erősítési tényezője

4.1.2. Hibavisszaterjesztés

Jelmagyarázat:

• s_i^(k): A i-dik neuron állapota a k-dik iterációban
• a'(): az aktivációs függvény deriváltja
• ω_ij^(k): az i-dik és j-dik neuron közötti súlytényező a k-dik iterációban
• b_i^(k): az i-dik neuron erősítési tényezője a k-dik iterációban
• δ_i^(k): az i-dik neuron deltája a k-dik iterációban

 

• Következő

Kategória: Blog